Na jó, de hová tűntek a neandervölgyiek?
Forrás: Flickr / Gianfranco Goria

Nagyjából 150 ezer éven keresztül vígan éltek a bolygón a neandervölgyiek, majd egyszer csak (földtörténeti értelemben) egy pillanat alatt kihaltak. Jelenleg az a valószínű, hogy nekünk volt a legnagyobb szerepünk az eltűnésükben, de több teória állja még a sarat ezen kívül.

A neandervölgyiek Európa és Ázsia területén jelentek meg 200 ezer évvel ezelőtt, és körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt halt meg az utolsó fajtársuk. Rengeteg mindenben hasonlítottak hozzánk – genetikailag csak 0,12%-ban különbözünk tőlük! Legfontosabb ismertetőjegyeik előreálló szemöldökcsontjaik és erős szemöldökük voltak, és bár elsőre brutális, vad szerzeteknek tűnhettek, agyméretük is majdnem megegyezett a miénkkel, cro-magnoniakkal.

Hirtelen megfogyatkozás

A neandervölgyiekre az első csapást egy hosszabb és intenzív száraz időszak hozhatta, amikor számuk jelentősen megfogyatkozott. A hidegebb területekről már ekkor kihalt a faj (alfaj? még ma sem tiszta) nagy része, és csak Európa melegebb, csapadékosabb környékén maradtak meg néhányan. Ráadásul ezek a közösségek is – megfelelő emberszaporulat híján – leginkább vérfertőzésben szaporodtak, így olyan genetikai mutációk jöhettek létre, amelyek nem segítették az életben maradást.

Korábban jöttünk, mint gondoltuk

Bár sokáig azt hittük, hogy a Homo sapiens csak 35 ezer évvel ezelőtt érkezett meg Európába, valójában a legújabb régészeti leletek (leginkább fennmaradt fogak) arról árulkodnak, hogy mégis korábban, 45 ezer évvel ezelőtt tehettük be a lábunkat először a kontinensre. Ez azt jelenti, hogy még jó ötezer évig legalább együtt léteztünk, egy területen, a neandervölgyiekkel. 

Valószínűleg kihalásuk nagy részben annak köszönhető, hogy megérkeztünk, és a dzsungel törvényei szerint kiszorítottuk őket a területről. Bár nagyjából egyforma méretű aggyal rendelkeztünk, mint ők, a neandervölgyiek agyát valószínűleg jobban lefoglalta a nagy méretű testük helyes működtetése, nekünk pedig volt lehetőségünk tovább fejlődni lényegesen kisebb testünknek köszönhetően. A neandervölgyieknek nem volt olyan összetett nyelve és komplex szociális kapcsolatai, mint nekünk.

Vulkánpara

Korábban úgy gondolták, hogy abban az időszakban, amikor a neandervölgyieknek leáldozott, két masszív vulkánkitörés is volt a bolygón. A 45 és 40 ezer évvel ezelőttre datált természeti katasztrófák hamuval borították be az eget, és Európa nagy részén lehetetlenné tették a növények életben maradását. Valójában kiderült, hogy ezek a kitörések már a neandervölgyiek pusztulása után történtek, így valószínűleg semmi közük nem volt az eltűnésükhöz.

Korábban egyébként a hosszú száraz időszak számlájára írták a neandervölgyiek kihalását – mára azonban már tudjuk, hogy ez a szerencsétlen időjárási tényező nem megölte, csak megtizedelte őket. Sokat nem segített az életben maradásukon, de a csapadékos időszak megérkezésével azért még maradt bőven neandervölgyi Európában és Ázsiában is.

Amíg nem születik újabb versenyképes teória, a kutatók amellett voksolnak, hogy mi, a Homo sapiens tehetünk leginkább pusztulásukról. Azt is meggondolatlanság lenne állítani, hogy háborúztunk velük – hiszen friss kutatások kimutatták, hogy azoknak, akik európai, ázsiai vagy bármilyen más nem afrikai ősei vannak, genomjuk legalább 2%-a a neandervölgyiektől származik, vagyis valószínűleg jócskán keveredtünk is velük abban a néhány évezredben, amíg együtt éltünk Európában.