Tudtad, hogy Magyarországon volt minden idők legdurvább inflációja?
flickr/jeaneeem

A második világháborút követően Magyarország gazdasága romokban állt. Mivel az államnak nem volt megfelelő adóbevétele, a gyárak nem működtek, ezért elindult a fedezet nélküli pénznyomtatás. Ez azonban rövid távon elértéktelenítette az akkoriban hivatalos fizetőeszközt, a pengőt. Az infláció alapvetően nem feltétlenül rossz a gazdaságnak, a defláció, vagyis a pénz értékének fokozatos növekedése is ugyanolyan káros tud lenni. A világháború utáni bankóprés azonban hiperinflációt idézett elő, havonta 41 900 billió százalékkal gyengült a pengő, az árak 15 óránként megduplázódtak, ez minden tekintettben világrekord.

A pénz gyors értéktelenedése miatt az emberek alternatív fizetőeszközöket kezdtek használni, gyakorlatilag visszatértek a cserekereskedelemre. Egyesek elkezdtek inkább arannyal fizetni, de nagyon elterjedt volt a cigaretta is, mint fizetőeszköz. Aki mégis pengővel fizetett, az gyakran talicskával tolta be a boltba a fizetését, ahol a boltosok lemérték a papírpénz súlyát, és arra adták el az árut. Előfordult, hogy valaki megkapta az aznapi fizetését, ám mire a boltba ért, már csak két darab tojást tudott venni belőle. 

Az áldatlan állapotoknak a forint bevezetése vetett véget. 1946. augusztus elsején, amikor bevezették az új fizetőeszközt, 1 forint 400 kvadrilliárd (400 000 000 000 000 000 000 000 000 000) pengőt ért. A forint szerencsére tartósabb fizetőeszköznek bizonyult, bár manapság nem tartozik a legizmosabb valuták közé.