Tudod, mi az a Fibonacci-sorozat?
Forrás: Flickr / steve p2008

A Fibonacci-sorozat lényege az, hogy a következő elemhez mindig az előtte lévő két számot kell összeadni. Így a számsor valahogy így kezdődik: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, satöbbi. 1+0 az 1, 1+1 az 2, 1+2 az 3, 2+3 az 5, 3+5 az nyolc, és így tovább. A Fibonacci-számok a matematikában az egyik legismertebb másodrendben rekurzív sorozat elemei, végtelen számsort alkotnak.

A Fibonacci-számokat a pisai matematikus, Leonardo Pisano Fibonacci (1170-1250) alkotta meg 1202-ben megjelent Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében. Ebben az aritmetikai (számtan) és algebrai ismereteket, a Practica Geometriae pedig geometriai felfedezéseit írta le.

Érdekes, hogy ebben a sorozatban rendeződnek a természet számos elemei, a híres csillagász, Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben több ilyen példát is hoz. Kiderült, hogy a Fibonacci-számok aránya az aranymetszés értékéhez tart, azaz egy olyan arányossághoz, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.

Tudod, mi az a Fibonacci-sorozat?
  Forrás: Flickr / theilr

 

Rengeteg virág szirmainál figyelhetjük meg, hogy azok mindig Fibonacci-számokban nőnek: a liliomnak és a nősziromnak három, a vadrózsának öt, a vérpipacsnak nyolc, a körömvirágnak 13, az őszirózsának 21, néhány százszorszépnek pedig 34, 55 vagy 89 szirma van.  Fibonacci-spirálba rendeződnek a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, de még a napraforgó közepén található magvak, a leendő szotyik is. A Fibonacci-spirál egy olyan logaritmikus spirál, amelynek tágulási faktora az aranymetszéshez kötődik, és egy negyedfordulat alatt nő a phi-szeresére. 

Amilyen bonyolultnak tűnik leírva, képen annyival egyszerűbb – valahogy így fest mag a spirál, amelynek mindegyik karja a téglalapoktól Fibonacci-számnyi távolságra van:

Tudod, mi az a Fibonacci-sorozat?