Mit ünneplünk szilveszterkor?

Szilveszterkor általában nagy bulit csapunk, barátainkkal és szeretteinkkel együtt várjuk az éjfélt, hogy véget érjen az óév és átlépjünk az újévbe. Érdekes módon a Római Birodalom idején még március elején ünnepelték az újévet, ám a Julius Caesar által bevezetett Julianus-naptár szerint már január elsejére tolódott az év eleje. A rómaiak újév előestéjén Janus istenség tiszteletére tartottak lakomát és ünnepséget, sőt, január hónapunk neve a mai napig őrzi Janus nevét.

A kereszténység térhódítását követően persze elfogadhatatlanná vált a pogány istenek tisztelete, így az egyház hivatalosan a december 31-én elhunyt I. Szilveszter pápára emlékszik meg ezen a napon. Igen, pontosan ezért nevezzük szilveszternek az év utolsó napját. Szilveszter azért nevezetes pápa, mert uralkodása idején hagytak fel a rómaiak a kereszténység üldözésével. Sokáig változó volt, hogy pontosan mikor ünnepelték meg az új évet. Elődordult, hogy december 24-én, de néha csak január 6-án köszöntötték. A szilveszter csak 1691-ben, XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

Szilveszter estéjéhez rengeteg szokás és hagyomány kapcsolódik, ezek általában a rossz szellemek elűzését és a jószerencse bevonzását szolgálják. A hangoskodás és petárdázás például arra vezethető vissza, hogy így próbálták elűzni végre az óévet és megvédeni az újévet a gonosz erőktől. Számos ételhez is hiedelmek kötődnek, a malac és a lencse fogyasztása például szerencsét és sok pénzt hozhat következő évben a konyhára. Míg a malac előre túr, addig a marha és a tyúk hátrafele, ezért ezek fogyasztása inkább elkerülendő szilveszterkor, mert szerencsétlenséget hozhat. 

Az újév első pillanataiban rengetegen újévi fogadalmat szoktak tenni. Sokan megfogadják, hogy leszoknak a dohányzásról, vagy azt, hogy egészségesebben fognak élni. Nem véletlen, hogy január elején általában tele vannak a konditermek, más kérdés, hogy aztán hamar ki is ürülnek, hiszen rengeteg fogadalom elhal az újév első pár hetében.