Miért tört ki a francia forradalom?

Ahhoz, hogy az 1789-es forradalom kitörjön, rengeteg dolognak kellett összeállnia. Egyrészt a francia állam ekkoriban rendkívüli módon eladósodott, és csak egy nagyon szűk arisztokrata elit élt jólétben. Ezt a réteget nevezzük ancien regime-nek, azaz régi rendnek, amelyet a forradalom során eltávolítottak - pontosabban legtöbbjük szó szerint fejét vesztette, köszönhetően egy új találmánynak, a guillotine-nak. Másrészről a francia forradalmat megelőzte a felvilágosodás időszaka, amely során a kor legnagyszerűbb filozófusai és gondolkodói megalkották a modern demokrácia és jogállam elméleti kereteit. Egyes tudósok még azt is hozzáteszik, hogy ebben az időszakban az éghajlat némileg hűvösebb volt a korábbinál, a rossz terméshozamok pedig rengeteg éhes, a kastélyokban dőzsölő francia arisztokratákra dühös embert eredményeztek.

Szóval adott volt egy éhező parasztság, egy rakat értelmiségi, aki elkezdte megkérdőjelezni a nemesség kiváltságait, és volt maga a nemesség, akinek a legnagyobb problémája általában az volt, hogy főtt vagy sült kerti sármányt egyenek-e aznap. Hatalmas különbségek tátongtak a különböző rétegek között.

Mivel az állam csődközelben volt, a király, XVI. Lajos összehívta a rendi gyűlést. A rendi gyűlés ekkor három csoportból állt: a nemességből, a papságból és az úgynevezett harmadik rendből, amibe benne volt mindenki más, aki nem pap volt, vagy nemes. Bár a harmadik rend nagyobb beleszólást követelt a gyűlés döntéshozásába, mivel a nemesség és a papság folyamatosan ellene szavazott, egy idő után egyszerűen kivonultak, és a versailles-i kastély labdatermében felesküdtek az összetartásra. Magukat a elnevezték alkotmányozó nemzetgyűlésnek.

Közben az éhező Párizsban egyre forróbbá vált a hangulat, és mivel elterjed az emberek között, hogy a király vérbe akarja fojtani a tiltakozó tömegeket, július 14-én megrohamozták Bastille erődjét, ami abban az időben börtönként működött. A későbbi események során a felkelők kivégezték a királyt, ami korábban teljesen elképzelhetetlen volt. A forradalomból nőtte ki magát a nép eszméje, azaz a nacionalizmus, amely azóta az egész világon elterjedt eszmeiség.