Miért kellett megműteni Karinthy agyát?

Karinthy Frigyest általában vicces hangvételű írásairól ismerjük, de volt egy időszaka az életének, amikor korántsem volt túl vidám hangulatban. 1936-ban maga fedezte fel azt, hogy valami komoly betegsége lehet, ugyanis egyre többször volt rosszul – tudta, hogy ez már nem normális. Az orvosok agydaganatot állapítottak meg nála. Ez még ma is ijesztő diagnózis, nyolcvan évvel ezelőtt pedig még inkább kétségbeejtő lehetett.

Az író nem is itthon, hanem Svédországban, Stockholmban műtette meg magát egy bizonyos Herbert Olivecrona professzorral. A beavatkozásra 1936. május 5-én került sor, nem sokkal azután, hogy Karinthyban megfogalmazódott: valószínűleg súlyos beteg. A műtét sikerült, az író hazajött Magyarországra, és megírta az Utazás a koponyám körül című naplóregényét (1937) és a szintén ez ihlette Nevető betegeket (1936). 

Nem élt sokáig életmentő műtéte után: alig két évvel később, 1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzést kapott, és meghalt. Stockholmi beavatkozásának leletei 50 év után kerültek elő, méghozzá egy budapesti árverésen, hárommillió forintos kikiáltási áron. A svéd klinikán korábban a leszármazottaknak nem tudták kiadni az iratokat, azt mondták, valaki ellopta őket – az örökösök is csak a sajtóból tudták meg, hogy újra felbukkantak a papírok.