Miért hívjuk a középkort sötétnek?

Az igazat megvallva a középkor kezdetét és végét nem egyszerű pontosan megmondani. A történészek különböző évszámokat és eseményeket jelölnek meg a kor meghatározásához. A sötét középkor kezdetét gyakran a Római Birodalom 476-os bukásához kötik, végét pedig úgy az 1000-es évekre. Maga a „középkor” elnevezés a 15. századból, Giovanni Andrea dei Bussi pápai könyvtárostól származik, ám a sötét időszak címkét már korábban használta Petrarca, a humanista költő.

Petrarca és a többi reneszánsz gondolkodó szerint a középkor a barbárság időszaka volt, mivel a magasztos antik művészet ebben az időben hanyatlott. A reneszánsz korában a művészet ismét elővette az aranykornak tartott ókor stíluselemeit és, kisebb változtatásokkal, újra használni kezdte. A középkor sötét és barbár mivoltát csak tovább erősítette a felvilágosodás kora, amely során a tudomány felülemelkedett a korábbi idők hiedelmeken és babonákon alapuló világképén.

Miért hívjuk a középkort sötétnek?
 

 

A történet azonban nem ennyire egyszerű. Nyugat-Európában, a Római Birodalom bukásával, a latinul beszélő, írástudó patríciusok beszámolói maradtak fent leginkább. Számukra nyilvánvalóan rossz lehetett ez az időszak, hiszen megszűnt a régi birodalmi infrastruktúra és jogbiztonság, helyette pedig pogányok és barbárok vették át az irányítást. Itt jön a trükk, ugyanis a hódító barbárok és írástudatlan rabszolgák - akik a birodalom bukásával felszabadultak - szemszögéből azonban nem mondható ez egy rossz időszaknak.

Tovább gyengíti a sötét középkor képzetét a tény, hogy Nyugat-Európát leszámítva a Bizánci Birodalom, valamint az iszlám vallást megalapító Mohammed halála után kibontakozó arab birodalomnak ez az időszak volt az abszolút fénykora. Az arabok csillagászai, felfedezői és matematikusai a kor legkiemelkedőbb tudósai voltak, sőt, a kereszténység által pogánynak és istenkáromlónak bélyegzett ókori filozófiai írásokat is az arabok őrizték meg az utókor számára.

A sötét középkor elnevezés ellen tehát számos ellenérvet sorakoztathatunk fel. Létezik egy teória azonban, amely szerint az 500-as években egy nagy időjárási változás zajlott le, amely mögött egy gigantikus vulkánkitörés állhatott. Ennek eredményeképp rengeteg hamu jutott az égbe, ami akár több évig is keringhetett a Föld légkörében. Az is elképzelhető, hogy kitörés a nyár közepén sötétséget és hamuesőket okozott, ami nyilvánvalóan megrémítette az istenfélő embereket. A lényeg azonban, hogy a középkor megítélése nehezebb feladat annál, hogy csak simán elkönyveljük sötétnek.