Mi a mirha és a tömjén?

Napjainkban már nagyon keveset tudunk arról, hogy mik is ezek az anyagok. Az aranyat még értjük, hiszen egy értékes nemesfémről van szó, amely sokáig egyet jelentett az anyagi gazdagsággal. De mi lehet a mirha és a tömjén, és miért pont ezeket kapta a bölcsektől Jézus?

A mirha a szomáliai balzsamfa nedvéből előállított szirup. A növény az Arab-félszigeten és Afrikában honos, és a belőle készült mirhát évezredek óta fertőtlenítőként és vérzéscsillapítóként használja az emberiség. A szirup segíti száj és a torok betegségeinek kezelését, a sebgyógyulást, ráadásul fájdalomcsillapító hatású is. Kenőcsként való használata mellett a görögök, majd a rómaiak füstölőszerként is alkalmazták, és mivel a szirup illata is kellemes, a bőr és a haj illatosítására, vagyis kozmetikai cikként is használták. A mirhának ugyanakkor a holttestek bebalzsamozása során is szerep jutott.

Ami a tömjént illeti, ez a szomáliai balzsamfa közeli rokonának, a tömjénfának a kérgéből kivont gyanta. A tömjént olajként, kenőcsként és füstölőként használták már az ókori Egyiptomban is. A mirhához hasonlóan fertőtlenítő, fájdalomcsillapító, baktériumölő és sebgyógyító hatású anyag görcsoldónak is kiváló, valamint a hagyomány szerint a lélek betegségeit is gyógyította. A tömjén égetése az ószövetségi hagyományban az Istennek szóló áldozat része volt, és használatát szigorúan csak vallási célokkal engedélyezték.

Mi a mirha és a tömjén?
 

Mirha gyanta (Forrás: Wikimedia Commons / Deror_avi)

 

A bölcsek által Jézusnak adott mirha és tömjén így egyszerre tekinthető praktikus ajándéknak, és jelképes, a jövőt előre vetítő adománynak is. A keresztre feszítés előtt is mirhát itattak az elítéltekkel, hogy hosszabb ideig bírják a szenvedést, az egyiptomi, görög és római halottak mellett pedig gyakran tömjént égettek, hogy a lélek egyenesen a túlvilágra jusson. (Később a keresztény egyházi szertartásba bevezetett tömjénégetés célja is ezzel rokon volt, azt biztosította, hogy hívek imái eljussanak Istenhez.)

Mi a mirha és a tömjén?
 

 

Az ajándékként hozott mirha és tömjén tehát a jövendő áldozatra is utalhatott, ugyanakkor a kisded leendő nagyságát is előre vetítette. Jézus születésének korában a mirha és a tömjén ugyanis annyira drága volt, hogy egyetlen grammjuk valószínűleg többet ért, mint ugyanekkora mennyiség a bölcsek harmadik ajándékából, az aranyból.