Az ember normális esetben 9 hónap után ad életet utódjának, a struccfiókák viszont már 42 nap elteltével kikelnek a tojásból. De mi a helyzet a dinókkal? Több nagyon jó állapotban megőrződött tojás tartalmának vizsgálata után úgy tűnik, hogy a 66 millió éve kihalt dinoszauruszok inkább a hüllőkre hasonlítottak ebben a tekintetben, mint a gyorsan költő madarakra. Míg egy madárfióka a fajtól függően 11–85 nap alatt kel ki a tojásból, egy hasonló méretű hüllőtojásból átlagosan kétszer ennyi idő alatt bújik elő az utód.

Meddig tartott kikölteni egy dinótojást?
Protoceratops csontvázak és tojások (New York-i Természettudományi Múzeum)

 

Mivel a dinoszauruszok egy részének óriási, több mint négy kilós tojásai voltak, a kutatók úgy hitték, hogy az ezekben található embriók a madarakhoz hasonlóan gyors fejlődésen mennek át. Az elmélet az volt, hogy a madarak éppen dinoszaurusz elődeiktől örökölhették a gyors embrionális fejlődés képességét. Egy kanadai vizsgálat azonban megcáfolta ezt a felvetést.

A szakértők a kikeléshez egykor közel álló, 190 gramm körüli Protoceratops-tojásokat és több mint négy kilós Hypacrosaurus-tojásokat vizsgáltak meg. Az előbbi állat felnőve nagyjából akkora lehetett, mint egy termetesebb birka, míg az utóbbi igazi óriássá nőtt, hossza meghaladhatta a 9 métert. Mindkét vizsgált „fészekalj” a kréta időszak végéről, a kihalási hullámot megelőző utolsó fellendülés idejéből származott.

A kutatók az embriók fogain látható növekedési vonalakból következtettek azok korára. Ezek a minden fogakkal rendelkező állatban megfigyelhető sávok leginkább a fák évgyűrűihez hasonlíthatók, de fogak kifejlődésétől kezdve naponta új jelenik meg belőlük, így a segítségükkel nagyon pontosan meghatározható, hogy a tojáslakó mennyi idős. A vonalak pedig arról tanúskodtak, hogy a pici Protoceratopsok három hónapot, a Hypacrosaurusok pedig hat hónapot töltöttek a tojásban.

Vagyis a kisebb méretű dinoszaurusz annyi idő alatt kelt ki, mint a leghosszabb költési idejű madarak. Ami azért fontos, mert minél tovább tart a költés, annál nagyobb a veszélye annak, hogy valami történik a tojásokkal vagy az ezeket őrző szülőkkel. A hosszú költés egyben azt is jelenti, hogy ezek a fajok ritkábban szaporodtak, mint például a mai madarak, amelyek a költés világbajnokai minden tojásrakó között. Ennek nagy szerepe lehet abban, hogy a madarak olyan sikeresek és elterjedtek napjainkban, és feltehetően abban is, hogy kréta időszak végét csak a modern madarak ősei élték túl a dinoszauruszok több mint ezer ismert faja közül.