Hogyan működik a pénz?

A pénz három legfontosabb tulajdonsága, hogy el tudjuk cserélni olyan árura vagy szolgáltatásra, amire szükségünk van, elszámolási egységként működik, valamint normális esetben értékőrző tulajdonsággal bír, ezáltal felhalmozható. A pénz a bizalom miatt működik, mivel tudjuk, hogy egy egység pénzért cserébe megkaphatunk egy adott egység árut. Azonban amikor ez a bizalom meginog, a pénz értéke pillanatok alatt elillanhat. Ha egyszercsak mindenki elkezdene pénzt nyomtatni, akkor az már nem látná el a feladatát, hiszen bárki bármennyit képes lenne készíteni magának, és már nem lenne megbízható csereeszköz, pillanatok alatt elértéktelenedne - valami ilyesmi történt 60 évvel ezelőtt, amikor hiperinfláció volt Magyarországon. 

Önmagában az arany és más színesfémek sem bírnak értékkel, csak mi, emberek ruházzuk fel vele őket. De akkor miért bízunk ennyire a pénzben, és miért van egyáltalán értéke? Adam Smith szerint a régi időkben az emberek cserekereskedelmet folytattak egymással. Például, ha egy sajtkészítőnek egy pár cipőre van szüksége, akkor a sajtot elcserélheti rá. De mi van, ha a cipész tejérzékeny, és nem kell neki sajt? Az emberek egy idő után pontosan azért kezdtek el pénzt használni, hogy egyszerűbbé tegyék az áruk közötti cserét. Adam Smith a pénz használatát a cserekereskedelemből következő szükséges és ésszerű lépésnek tartotta, a bökkenő ott van, hogy Smith szerint a pénz kialakulása egy univerzális és szükséges lépés.

Ezzel szemben számos kultúrát ismerünk a világban, ahol nincs pénz forgalomban, sőt, az emberek még csak cserekereskedelmet sem folytatnak egymással. A világ régebben kis falvakból, közösségeből állt, ahol a legtöbb ember ismerte, sőt rokona volt egymásnak. Ezekben a közösségekben szinte mindenki adósa volt a másiknak, ami azt jelentette, hogy ha valakinek tartoztam, akkor az a jövőben számíthatott rá, hogy az adósságom vissza fogom fizetni. Ha valaki mégsem fizetett, azt az egész közösség megtudta, és nem sok jóra számíthatotta jövőben. Mindenesetre ezekben a közösségekben nem volt szükség pénzre, de gyakran még csak cserekereskedelemre sem, mivel bizalmi alapon működtek. 

A kis közösségekben, ha létezett is cserekereskedelem vagy pénz, azt ritkán használták. Az európaiak globális térhódításával azonban világszerte elterjedt a piaci alapon nyugvó kereskedelem, szinte az egész világon szépen lassan kialakult az a globális kereskedelmi piac, amelyben az áruk és szolgáltatások átváltását a pénz garantálja.