Hogyan épült a Kínai-Nagy-fal?
Forrás: Matt Barber / Flickr

A fal egyes elemei már az időszámításunk előtti 7. században kezdtek megépülni, és ezek ekkor még helyi erődökként szolgáltak. Az igazi munka azonban az i. e. 3. század végén kezdődött, amikor Csin Si Huang-ti, Kína első császára falakkal köttette össze a korábban megépült erődítményeket, hogy az így készült óriási védelmi vonallal megóvja birodalmát az északi határon ólálkodó barbároktól, köztük a hunok valószínűsíthető őseitől.

Ebből a falból mára nem sok maradt meg, de annak idején több mint 500 ezer embert vezényeltek ki az építkezésre. Mivel az építőanyagok szállítását ilyen mennyiségben lehetetlen volt megoldani, a fal létrehozásához helyi anyagokat használtak a munkások. A síkon épült részek így a vályoghoz hasonló módon, döngölt földből álltak, míg a hegyi szakaszok kőből épültek fel.

A Csin-dinasztia falából mára nem sok maradt meg, mivel az erózió lassan elpusztította részeit. A következő dinasztiák folytatták a fal javítgatását és bővítgetését, illetve másutt is újabb falakat húztak fel. A ma ismert Kínai-Nagy-fal azonban ismét nagyjából a valamikori Csin-fal vonalán kezdett megépülni a Ming-dinasztia idején. A munka ezúttal még a korábbinál is szervezettebb volt, és a 14. század végén elkezdődött vállalkozás megvalósításán több millióan dolgoztak. Ez a fal már egységesen téglából épült és szabályos közönként őrtornyokat is építettek hozzá.

Hogyan épült a Kínai-Nagy-fal?Forrás: Maximilian Dörrbecker / Wikimedia Commons

 

A fal nagyjával körülbelül száz év alatt végeztek, de még utána is évszázadokig tartott az építmény kiegészítgetése, javítgatása, mielőtt értelmetlenné vált volna annak fenntartása. Nagy része a turistaközpontoktól eltekintve mára romos állapotú, így pontos hosszát sem tudni.  2009-ben például összesen 180 kilométernyi, addig ismeretlen falrészt fedeztek fel műholdak és infravörös kamerák segítségével a dombok és hegyek között, és még ezen kívül is lehetnek további szakaszai. Az ismert szakaszok alapján a Ming-korban készült főfal nagyjából 6200 kilométer hosszú lehet, ha azonban az erről leágazó mellékfalakat is beleszámítjuk, teljes hossza meghaladja a 21 ezer kilométert.

Régóta tartja magát az a városi legenda, miszerint a Kínai-Nagy-fal az egyetlen emberi építmény, amely a Holdról is látszik, ez azonban nem igaz. A fal alapja átlagosan 6, teteje pedig 5 méter széles, és a legszélesebb részeken sem haladja meg a 9,1 métert. Ez pedig egy rendkívül vékonyka vonalat jelentene, ha a Holdról próbálnánk megpillantani. A sikerhez ráadásul az is kellene, hogy a fal színe eltérjen környezetétől, de az inkább beleolvad abba. Ami az alacsony Föld körüli pályát illeti, ahol a legtöbb műhold és a Nemzetközi Űrállomás is kering, ideális látási viszonyok mellett a fal egyes szakaszait esetleg megpillanthatja egy különösen éles szemű űrhajós. Ebben az esetben azonban emberünk más építményeket is látna, a jóval szélesebb, mesterséges csatornákat például még jobban is, mint a Kínai-Nagy-falat.