Hány szavuk van az eszkimóknak a hóra?

Korábbi cikkünkben az Érkezés című film kapcsán foglalkoztunk a Sapir–Whorf-hipotézissel. Ennek lényege, hogy a nyelv és a gondolkodás között szoros kapcsolat van, és a nyelv nem csupán eszköz, hanem jelentősen meghatározza, hogyan gondolkodunk a világról és hogyan érzékeljük azt.

Az elméletet kidolgozó Benjamin Lee Whorf ma is gyakran emlegetett példája erre az eszkimók szókincse volt. Whorf azt állította, hogy az eszkimóknak azért van olyan rengeteg szavuk a hóra, mert az alapvetően meghatározza életüket, befolyásolva nyelvüket, gondolkodásukat, és hogy milyen fogalmak szerint osztják fel környezetüket.

A hamar népszerűvé vált példával csak egy gond van: nem igaz. Eredete Whorf egyik antropológus tanáráig, Franz Boasig vezethető vissza, aki annak bizonyítására, hogy egy primitívnek látszó nép nyelve is mennyire összetett lehet, 1911-ben leírta, hogy megfigyelései szerint az eszkimóknak négy különböző szavuk van a hóra. Ez a szám aztán az évek múlásával egyre nagyobbra nőtt, míg végül Whorf hathatós közreműködésével eljutottunk a több száz szóig.

 

Hány szavuk van az eszkimóknak a hóra?

Eszkimó igluépítés Kanadában 1900–1923 körül

 

Whorf érvelése egyébként is több sebből vérzik. Egyrészt egységes eszkimó nyelv nem létezik, hanem a különböző törzsek számtalan nyelvjárást és több nyelvet beszélnek, Whorf viszont összemossa ezeket. Másrészt az eszkimó nyelvek poliszintetikusak, vagyis azt, amit például a magyarban egy bonyolult szószerkezettel fejezünk ki, ezek a nyelvek gyakran egyetlen morfémasorral, látszatra egy szóval mondják el. (Ilyen alapon tehát akár minden különböző mondatbeli előfordulást számolhatnánk külön-külön szónak a hóra.)

A harmadik dolog, hogy ha Boas eredeti megállapítását nézzük, a négy szó egyáltalán nem számít soknak. A legtöbb nyelvben ennél sokkal több kifejezés van a téli csapadék különböző formáira és ezek mozgására (hópehely, hópihe, dara, latyak, hullik, szakad, szállingózik stb., hogy csak néhány magyar példát említsünk), még a nem különösebben hideg éghajlaton élő népeknél is. Ami egyben azt is valószínűvé teszi, hogy Boas felmérése valójában jelentősen alábecsülte az eszkimók ilyen jellegű szókészletének nagyságát.