Gombák és baktériumok gyárthatják a jövő bútorait
Kisasztalok (Forrás: Ecovative)

Az újfajta bútorok ugyanis nem hagyományos értelemben vett gyártás útján, hanem biofabrikációval készültek, vagyis biológiai organizmusok hozták létre őket. A gombák termőtestét (kalapját és tönkjét) felépítő sűrű fonalszövedék, a micélium sokféle formára és keménységre tehet szert, attól függően, hogy milyenek a környezeti feltételek. A bútorok egyik ötletgazdája, Eben Bayer évekkel ezelőtt rájött, hogyan tudja a szövedéket a nikecellhez hasonló csomagolóanyaggá növeszteni. Cége, az Ecovative már szerződést is kötött a Dell-lel speciális, biológiailag lebomló csomagolások gyártására.

A szakértő azonban több éves kísérletezés után arra is ráébredt, hogy a micéliumból egészen másfajta anyagok is létrehozhatók. Megfelelő hőmérséklet és széndioxid-szint mellett például kifejezetten kemény szerkezetekbe is össze tudnak állni a fonalak. Ha pedig ezek közé faforgácsot vagy más növényi törmeléket helyezünk, a fonalak ezeket a tápanyagforrásokat is behálózzák, és beépítik a szerkezetbe. Amikor a micélium tápláléka elfogy, a hálózat elpusztul és megkeményedik. A kész szerkezetet összepréselve még keményebbé tehető az anyag, amelyből így olyan lemezek gyárthatók, amelyek elbírják az ember súlyát is.

Hasonló elven működik a márványos asztallapokat létrehozó folyamat is. Ezt olyan baktériumok formálták, amelyek kalcium-karbonátot, azaz mészkövet hoznak létre az útjukba kerülő homokszemek körül, hasonlóan a kagylók héjának vagy a korallzátonyoknak a keletkezéséhez. A homokszemek méretének változtatásával, a környezet savasságának és hőmérsékletének megválasztásával, illetve festékek hozzáadásával változatos színű és anyagú szerkezetek hozhatók létre a baktériumok segítségével.

Gombák és baktériumok gyárthatják a jövő bútorait
 
Baktériumok által készített építőanyagok (Forrás: bioMASON)

 

A hozzávalóktól és a körülményektől függően téglának, térkőnek, csempének vagy asztallapnak használható anyagok is növeszthetők a módszerrel, mondja Ginger Krieg Dosier, a másik említett cég, a bioMASON alapítója. A cég a speciális „biocementet” használva korábban több teret lekövezett, és jelenleg már olyan építési vállalkozókkal is együttműködik, akik helyben növesztett téglákból kívánnak építeni.

A biofabrikáció nagy előnye a hagyományos gyártással szemben, hogy sokkal kisebb terhet ró a környezetre. A növesztett téglákat például nem kell kiégetni, hanem azok szobahőmérsékleten is megfelelő keménységűvé válnak, a micéliumból készült csomagolás pedig gyorsan lebomlik. A gyártási folyamat ráadásul nem is túl hosszú: míg a téglák előállítása vagy egy szék legyártása hagyományos módszerekkel 3–5 napot vesz igénybe, biofabrikációval szintén kevesebb mint egy hét alatt megoldható ugyanez. Ha pedig beindulna az ilyen termékek tömeges növesztése, a módszer jóval olcsóbbá is válhatna, mint a tradicionális megoldások, állítják a fejlesztők.