Cigiző gyerekek, varangy a nyakban – így védekeztek a londoni pestis ellen

A pestisjárvány idején London pokoli hellyé változott. A lakosság legalább negyedét, de néhány számítás szerint akár a felét is elvitte a betegség, és a zsúfolt, koszos, már nagyvárosnak számító helyen megállítani is szinte lehetetlen volt – pláne úgy, hogy az orvosoknak fogalmuk sem volt, hogyan kezdjenek hozzá.

Halmokban álltak a halottak

A halottak számát megállapítani szinte lehetetlen, hiszen annyian voltak, hogy legtöbbjüket tömegsírokba temették. Egy időre betiltották a hullaszállító kocsik nappali munkáját, mert a rengeteg holttest látványa sokkolta a lakosságot. Ez viszont csak azt eredményezte, hogy a halottakat gyakorlatilag csak kidobták az utcasarokra, és kupacokban „gyűjtötték” őket, ezzel pedig még nagyobb esélyt adtak a járványnak a terjedésre.

Cigiző gyerekek, varangy a nyakban – így védekeztek a londoni pestis ellenHogyan indult a pestis?

A pestist a Yersinia pestis nevű enterobaktérium (bélbaktérium) okozta, amely a bolhákon keresztül terjedt át az emberre. A baktérium gyakorlatilag olyan enzimet választott ki a rovarok bélrendszerében, amely összetapasztotta a sejteket, és lezárták az állat gyomrát. Így folyton éhesnek érezte magát, újabb és újabb élelemforrást keresve – sokszor pontosan az emberen. 

A baktérium a rovarból átjutott a londoniakra, és előbb-utóbb megtámadta az emberi nyirokcsomókat, duzzanatot hozva létre. Ezek idővel elfeketedtek és kifakadtak, kellemetlen szagú folyadékot eresztettek magukból. Bár a nyirokcsomók egy darabig fel tudják tartóztatni a kórokozót, ha végül átengedik, tüdőgyulladást, tüdővizenyőt, meningitist okoznak – ekkor már cseppfertőzéssel is továbbadható a betegség. A kór az európai kontinens egyharmadát elpusztította.

Cigarettát a gyerekeknek

Az 1600-as években az orvosoknak fogalmuk sem volt, mit kezdjenek a pestissel. Sokáig úgy gondolták, hogy a fertőzött levegő ellen tűzzel és füsttel védekezhetnek, így – napszakra és időjárásra való tekintet nélkül – tábortüzeket gyújtottak az utcán. Ebből az elképzelésből ered a híres pestisdoktorok gyógynövényekkel kibélelt maszkja is, és pontosan emiatt cigarettáztak még a gyerekek is a járvány idején. A felnőttek borzasztóan ügyeltek rá, hogy a gyerekeik minél kevesebb tiszta levegőt lélegezzenek be, így gyakran megszidták őket, ha nem bagóztak eleget.

Cigiző gyerekek, varangy a nyakban – így védekeztek a londoni pestis ellen
A pestist terjesztő bolha

A varangy mindenre jó megoldás

Egy másik népszerű megelőzési módszer volt az, ha varangyot tettek valaki nyakába. A varangyokat a néphagyományban nagyon sokáig gyógyító állatokként szerepeltették, és úgy gondolták, hogy bőrük olyan váladékot ad, ami rengeteg betegségre jó. Egy időben, a hűtőszekrények feltalálása előtt a tejbe is varangyot tettek, hogy tovább maradjon romlatlan.

Persze egyik módszer sem segített megfékezni a járványt, de reményt adott az embereknek, hogy mégsem annyira tehetetlenek a kórral szemben, mint amilyenek valójában voltak.