Az athéni demokrácia nem is volt annyira demokratikus
Forrás: Flickr / George Rex

A Kr.e 700-as években sok athéni kereskedő nagyon meggazdagodott, és beleszólást kezdett követelni a városállam közügyeibe. Ennek hatására Drakón, a hírhedten szigorú államférfi, új törvényeket vezetett be, amelyek felülírták az addigi szokásjogokat, és eltörölték az arisztokrácia előjogait. Szolón, majd később Kleiszthenész folytatta a megkezdett reformokat és a származás helyett az anyagi helyzet vált meghatározóvá a politikai jogokat illetően. A legfontosabb kérdésekről a népgyűlésben (ekklészia) döntöttek, az ott helyet foglaló képviselőket pedig a szabad athéni férfiak választották meg. A népgyűlési helyekért bármelyik férfi elindulhatott, amennyiben szabad athéni polgár volt.

Ezen a ponton el is érkezünk a bökkenőhöz, ugyanis mai szemmel nézve Athén társadalma rettentően furcsa volt. Ugyan az ókorban még nem léteztek pontos statisztikák, ám a becslések alapján a Kr.u. 5. századbeli városállamban valamivel több, mint 40 ezer szabad polgár (családjukkal együtt ez 140 ezer fő), további 70 ezer metoikos (politikai jogok nélküli szabad emberek) és nagyjából 150-400 ezer rabszolga élhetett.

Ezekből a számokból láthatjuk, hogy ténylegesen nagyon kevés ember szólhatott bele a közügyekbe. A többség semmifél joggal nem rendelkezett, és egész életében kényszermunkákra volt ítélve. Érdemes megjegyezni, hogy a kor fennmaradt beszámolói szerint az athéni rabszolgáknak még mindig sokkal jobb volt helyzete, mint más görög városállamokban, például Spártában.

A mai demokráciák a teljes lakosságra vonatkoznak, azaz törvényesen minden felnőtt állampolgárnak ugyanazon politikai és szabadságjogok járnak. Rabszolgák pedig már régen nincsenek, sőt, a nyugati országokban a munkát is szigorú törvények szabályozzák. Fontos megemlíteni azt is, hogy az athéni demokráciával ellentétben ma a nők is rendelkeznek szavazati joggal, illetve ők is bekerülhetnek a törvényhozásba.