Kaspar Hauser

1828. május 28-án, Pünkösd hétfőjén, egy járni és beszélni alig tudó ifjút találtak Nürnberg egyik mellékutcájában, a kezében egy névtelen levéllel, mely azt tudatta, hogy a fiú 1812. április 30-án született. Szókincse mindössze néhány szóból állt, bajor tájszólásban. Látható erőfeszítéssel, dadogva próbált beszélni. Később kiderült, hogy a mozgás, a járás nagy nehézséget és fájdalmat okoz neki. A tanácstalan polgárok végül egyéb elgondolás híján a rendőrségre kísérték a különös idegent. Később, amikor már megtanult beszélni, elmondta, hogy mióta eszét tudja, egy sötét pincében tartották bezárva. Nem tudta, hogy rajta kívül más emberek is léteznek. Kiszabadulásáig semmiféle emberi kapcsolatra nem emlékszik, ételét-italát akkor hozták, ruháját akkor cserélték, amikor aludt. Járni és beszélni alig tudott, amikor titokzatos fogvatartói váratlanul szabadon engedték, egy számára abszolút idegen és ismeretlen embervilágban. A fiúnak időről, térről, nap- és évszakokról semmiféle tudomása nem volt. 

Január 25-én szerdán az M5 műsorán.